Először is leszögezném, hogy a csapat rendkívül motivált volt. Már évelejétől lélekben nagyon készültünk, több csapatépítő rendezvényt is tartottunk és már a bajnokság előtt másfél hónappal elkezdtük a felkészülést. Minden hétvégén kétnapos edzést tartottunk, hasonlóan a többi NAU370RUN csapathoz is, hiszen többször összefutottunk velük a vízen.

Aztán közeledett a várva várt nap. A versenyre a hajó felkészítésén kívül az én feladatom volt még a Nautic Fesztivál rendezvényre az étel és ital megszervezése, amiben szerencsére az egyik mancsaftom, a legjobb pitman, levette a vállamról a terhet és szinte mindent elintézett helyettem.

És akkor eljött az első nap rajtja és kihajóztunk, adrenalin az egekben. Kis várakozás után az első futamban a Revolution után a II. helyen értünk célba. Ezután egy kicsit hosszabb várakozás után következett a II. futam rajtja. A rajt annyira durvára sikerült, hogy akkor azt hittem, hogy itt vége is számunkra a bajnokságnak. Zoli az egykori Evolution-nal, ami most Fantomként szeli habokat ügyesen kitornázott a rajtvonalon egy hirtelen felélesedéssel szél alól és így korai rajtosak lettünk. Más megoldást nem látva hirtelen visszafordultunk a rajtvonal felé azonban alattunk érkezett elég közel Mike a Puro Contento-val. Mindenki üvöltött, hogy nem férünk el és mindenki le is blokkolt ettől sajnos a csapatunkban. Ez olyan helyzet volt, amire az edzéseken nem lehetett felkészülni. A reachert a fordulóban betekertük ugyan, de a másik oldalon már nem tekertük ki és így a hajót nem igazán lehetett leejteni a kellő tempóban véleményem szerint, de a csapatban vannak, akik úgy gondolják, ha kitekertük volna, még nagyobb sebességgel ütközünk Mike hajójába. Az ütközés után úgy tűnt letört az orrsudár, ezért gondoltam, és mondtam is a többieknek, hogy nekünk itt is a vége. Szerencsére nem így volt. Sopi műveknél azért tudnak valamit. Mike simán folytatta az oldalán kicsit megsérült hajóval a versenyt és egy gyors parti szerviz után a futam végére mi is harcra készen visszatértünk. Amikor a rendezők úgy döntöttek, hogy nem rendeznek több futamot kicsit megkönnyebbülten, de azért még mindig izgulva és kellemetlen érzésekkel teli értem ki a partra. Nekem még nem volt ilyen esetem, hogy az én hibámból bele mentem volna valakibe. A rossz érzések szerencsére hamar elszálltak, mert Mike és csapata nagyon jó fej volt végig az ilyenkor szokásos procedúra alatt. Egy második és egy DNC helyezéssel hazakullogtunk és kicsit csalódottan, de legalább még épség lepihentünk.

Második nap három pályafutamot sikerült megszervezni. Az előzőnapi ütközés után a rajtjainkat jóval óvatosabbra vettük. Akció azért így is volt bőven. A második futamban az egyik hátszeles szakaszon, mikor balcsapáson kereszteztük a Fantomot a genakkerünk elérte a hajójuk hátulját és így jogosan felszólítottak, hogy csináljunk egy 360 fokos büntetést, amit mi meg is csináltunk, bár ezt se gyakoroltuk korábban, de szerencsére sikerült. Ebben a futamban így ők II. mi a III. helyen értünk célba. A harmadik futamban már másodszor Magnum és csapata nyert, Zénónak is volt már 2 első helye, kicsit csalódott voltam, de bíztam benne, hogy Földváron kitart a szél, megrendeznek minden futamot és talán még szépíthetünk. Az esti, jó hangulatú buliban azért elengedtük magunkat kicsit. Aminek a szombati rajtnál meg is lett az eredménye.

Szombaton, az első futamban a kicsit szétesett csapattal egy 4. hellyel kezdtünk. A következő futam kezdetéig tartó szünetben óriás fejmosás, kisebb veszekedéssel, aminek köszönhetően a következő kört megnyertük. Végre, első győzelem. Aztán jött az orosz rulett szerű túra futam. Voltunk másodikak és hatodikak is, végül örülve, mint a majom a…, harmadik helyen értünk célba. A szombati Nautic fesztiválos bulira úgy érkeztünk meg, hogy még vasárnap bármi történhet. Magnum 11 pont, Sleepwalker 11 pont, Surprise 13 pont, Fantom 16 pont. Itt már az egész csapat érezte a nyomást és így senki nem bulizott igazán, ettünk egy jót, és mindenki hazament pihenni az utolsó nagy megméretetésre. Teljesen nyitott volt a verseny négyünk között.

Vasárnap reggel annyira izgulva indultunk ki a kikötőből, hogy a baloldali oszlopról bár elengedték a fiúk a kötelet valahogy beakadt és így a hajó kecses feneke a szomszéd Bavaria-nak ütközött kicsit. Jó kezdés gondoltam magamban, de azért sikerült elengedni a malőrt, mire átléptük a kikötő száját. Első és egyben utolsó pályaverseny. Egész jó rajtot kaptunk el, most először lé oldalról közelítettünk a rajtvonalon és jól jött ki. Másodiknak értünk fel Fantom mögött a kreuz bójához, a félszéles szakasz elején már felhúztuk a genakkert, mert látszott, nincs akkora szél, hogy ne bírnánk el és egyébként Zoliék is egyből ezt húzták. A raum kezdetét jelző bója után Fantom kihalzolt, mi bízva, hogy jobb lesz a pálya jobb oldala tovább mentünk. Hát sajnos nem így lett, mire a kapuhoz értünk már Zénót is be kellett engednünk, hiszen jobbcsapáson jött és előttünk volt tisztán mintegy másfél méterrel. Sok idő nem volt gondolkodni, hogy mit csináljunk, de a Sleepwalker után mentünk és mivel a kapu másik bójájánál 3 hajó is volt, Fantom, Magnum, Brainstorm, az északit választottuk és ’kiwi drop’ manőverrel akartuk kerülni a jelet. A verseny nyomásának súlyát mi sem mutatja jobban, hogy bár az edzéseken, megcsináltuk vagy ötvenszer jól, itt most még sem sikerült. A hajó szinte 0-ra megállt míg - más megoldást nem látva - levettük hagyományos módon. Zénótól kb. 100 métert kaptunk és közben a másik bóját választók is mind elénk kerültek. Már nem is tudtuk visszahozni és így 5. helyen értünk be. Fantom nyert, Sleepwalker a második, Doki a harmadik, Sanyi a negyedik. Gyors számítgatás összevissza és Fantom vagy előttünk egy ponttal vagy pontazonosság, de ők már 2 futamot nyertek. Balszerencsénkre már csak a túra futam volt hátra, így gondoltam magamban kevesebb esélyünk maradt a dobogóra. Rajt után a kreuz végére eléggé furcsán, de valahol 3. hely környékén halzoltunk és tettük fel a genakkert. Fantom az első, Puro contento a második, Sleepwalker és Magnum mögöttünk. Mi Sanyival kimentünk a dél partig, ami egész jól fizetett, míg a többiek beljebb halzolgattak, mi előre kerültünk. Csak Sanyi a Magnum-mal tűnt fenyegető közelségűnek hátulról, így próbáltuk az ő pozíciójukat fedezni. Ami olyan jól sikerült, hogy Szemestől észak felé fordulva már egész szép előnyünk volt a második Sleepwalker előtt, ugyanis a Szemesi bójánál ők még éppen befértek a Magnum elé. Teljes őszinteség mellet állíthatom, hogy még sose voltam ilyen boldog, amikor láttam, hogy Akalinál pályarövidítés és befutó van. Elsők lettünk, így tuti megvan a dobogó. Óriási öröm, meghozta azért az eredményt a sok edzés és a csapat hozzáállása. Biztos nem vagyok vele egyedül, de már most nagyon várom a jövő évi Bajnokságot.

Gratulálok a valamennyi helyezettnek és a teljes NAU370RUN osztálynak a sportszerű és magas színvonalú versenyzéshez!

Bernula János

HUN3708 Surprise Team

Letölthető fájlok:

NAU370RUN 2016 OB végeredménye letölthető:

Nevezés

A verseny honlapja